Gyakran kapunk szemrehányást rendszeresen lottózó játékosoktól amiatt, hogy igazságtalannak érzik, hogy az egyes játékokban hatalmasra nő a főnyeremények összege, de ezeket csupán ritkán és csak néhány kimondottan szerencsés nyerheti meg, míg az alsóbb nyerőosztályokban bár gyakoribb a nyeremény, de viszonylag kis összegek nyerhetőek. A kenóban a nyeremény előre kiszámítható és csak a befizetett tét nagyságától függ.

A különböző lottójátékokban nyereményünkre mindig hatással van az, hogy hány másik játékos érte el velünk egyszerre az adott nyereményt, a játékszabályok szerint ugyanis az adott nyereményosztályra vonatkozó nyeremény összegét egyenlő arányban osztják szét a nyertesek között. Így ha többen nyerik meg egyszerre a főnyereményt, a mesés összegnek csak törtrésze juthat nekünk.

A kenóban ez nem így van. A nyerőtábla tulajdonképpen egy kombinációs táblázat, amely megmutatja, hogy mennyi szám megjátszásával és milyen téttel hányszoros nyereményre leszünk jogosultak.

Hány számot jelöljünk meg a kenóban

A kenóban ugyanis mi dönthetjük el (persze a játékszabály kereteinek megfelelően), hogy hány számmal játszunk. Egy és tíz közötti számot választhatunk ki a nyolcvan számból. Ez a választás, azaz hogy mennyi számot jelölünk meg, jeleneti a játéktípust. A játéktípus nem befolyásolja a szelvény árát. Minden játéktípushoz adott főnyeremény tartozik, ez az adott mennyiségű számmal megnyerhető legnagyobb nyereményt adja meg.

Ha 9 számot jelölünk meg, a megtett tét százezerszeresét kapjuk. Az igazi főnyereményt az jelenti, ha a kihúzott húsz számból eltalálunk tízet, de ez csak akkor lehetséges, ha tíz számot jelöltünk meg, tehát 10-es a játéktípusunk. Ekkor a megtett tét milliószorosát kapjuk, igaz, nyerési esélyeink egyidejűleg jelentősen romlanak.

Mit jelent a tét

A tét tulajdonképpen a szelvény ára, vagyis az összeg, amit kockáztatunk a nyeremény érdekében. Mezőnként jelenleg 150 Ft-tal kell számoljunk, de lehetőségünk van egy egy és öt közötti szorzó alkalmazására is. Ilyenkor a szelvény ára is megszorzódik 1-5-tel, de a nyeremény is ennek megfelelően nő.

Ha például 1 mezőn, 1 számmal és 1-szeres szorzóval játszunk, akkor 150 Ft-ot kell fizetnünk, a várható főnyeremény pedig 300 Ft lesz. Ha kétszeres téttel játsszuk ugyanezt, akkor a szelvény 300 Ft-ba kerül, de a várható főnyeremény szintén a duplájára nő, azaz 600 Ft lesz.

A kenóban akkor is nyerhetünk, ha egy számot sem találunk el

Azoknak is van jó hírünk, akik szinte sosem nyernek a különböző lottójátékokban: a kenóban a megtett tét kétszeresét is megkaphatjuk, ha tíz számot megjelölve egyet sem sikerül eltalálnunk. Hat-kilenc szám megjelölésekor, ha semmit sem húznak ki a számainkból, akkor is visszakapjuk a szelvény árát.

Különböző kenó stratégiák

A kenót mindenkinek ajánljuk: a kockázatkerülők és a kockáztató típusok is megtalálhatják számításukat benne. Az 1-es játéktípusnál a főnyeremény esélye 1 : 4, igaz mértéke csupán a tét kétszerese, míg a legnagyobb kockázat és nyeremény a 10-es játéktípussal érhető el, ahol a milliószoros nyereménynél a nyerési esély 1 : 8 911 711.

Ha megelégszünk „csekély” 150 millióval, akkor olcsóbban és az ötöslottó telitalálat 1:43 949 268 esélyéhez képest lényegesen jobb esélyekkel indulhatunk a kenó sorsoláson, ami ráadásul a hét minden napján elérhető. A tét növelésével ez az összeg akár 750 millióra is feltornázható, igaz, akkor már 750 Ft-ot kell fizetnünk a szelvényért.

Ebben a játékban tehát 150 Ft kockáztatásával nyerhetünk 300, de akár 150 millió forintot is, csupán rajtunk múlik, hogy a milyen kockázatot vállalunk. Átlagos kockázatvállaláshoz jó döntés lehet legalább hat szám megjelölése, mivel itt már legalább a szelvény árát visszakaphatjuk, ha semmit sem találunk el (persze ehhez is kell szerencse), de a komolyabb nyereményösszegek hét számtól indulnak.

Ajánljuk böngészésre a játékszabályokban található nyeremény táblázatunkat, mely megmutatja a nyerési esélyeket és a várható nyeremények szorzóját is, melyet már csak a játék árával és a tétszorzóval kell összeszorozzunk. Elő hát a számológépekkel!